Az Aurel Lazăr Emlékmúzeumnak a Lazăr család 19. század végén épült háza ad otthont. A Lazăr-ház történelmi jelentőségűnek tekinthető, hiszen egyik szobájában került aláírásra 1918. október 12-én az a nyilatkozat, amellyel az erdélyi, bánsági, partiumi és máramarosi románok függetlennek kiáltották ki magukat az Osztrák-Magyar Monarchiával szemben.

Az épület 1989-ben került köztulajdonba történelmi műemlékként. Teljes körű felújítást követően, 2008. december elsején nyílik meg benne az Aurel Lazăr Emlékmúzeum.

Az Aurel Lazăr Emlékmúzeum az illusztris politikus családjának birtokában lévő autentikus berendezési tárgyak, műtárgyak és könyvek alkotta, egyedi gyűjteménnyel rendelkezik.

A gyűjtemény nagyobbik részét  Aurel Lazăr menye, Valentina Lazăr adományozta a múzeumnak.

Az intézményben öt kiállítóterem működik, amelyek közül három dr. Aurel Lazăr életének és tevékenységének főbb momentumait mutatja be, ugyanakkor megidézi a 20. század eleji Várad hangulatát.

Az állandó kiállítás mellett a múzeum két fennmaradó terme időszakos kiállítások számára van fenntartva.

Az emlékmúzeum udvarán ugyanakkor tágas, kulturális vagy tudományos rendezvények (kiállítások, szimpóziumok, könyvbemutatók stb.) megtartására alkalmas termet alakítottak ki.

Aurel Lazăr 1872-ben született Nagyváradon, értelmiségi családban. Apja nyomdokaiba lépve a jogi pályát választja, ügyvéd lesz, majd a jogtudományok doktora címet is megszerzi.

A váradi kulturális és politikai élet jelentős személyisége volt, aki odaadással és magas szintű tudással járult hozzá Nagy-Románia létrehozásának és megerősítésének folyamatához. Az élesdi választókörzetet képviselte az 1918. december 1-i Gyulafehérvári Nagygyűlésen, amelyen kimondták az Erdélyben, a Bánságban, a Partiumban és a Máramarosban élő románok egyesülését az anyaországgal, Romániával.

A Nagy Nemzettanács tagjává választott Aurel Lazăr ugyanakkor a Kormányzótanács tagjává vált, amelynek keretén belül igazságügyi miniszteri szerepet vállalt.

A bihari politikus 1918 után fontos szerepet vállalt Erdély román politikai és kulturális struktúráiba történő integrálásának bonyolult feladatában. Számos tisztséget betöltött: sok egyéb közt a Küldöttgyűlés alelnöke, a Nemzeti Parasztpárt Bihar megyei fiókszervezetének elnöke (1926-tól), a  Cele Trei Crişuri Kultúregyesület alelnöke és Nagyvárad polgármestere is volt.

Fontos megjegyezni, hogy 1940. december 6. és 1943. november 1. között Aurel Lazăr házában működött a Román Királyság dr. Mihai Marina diplomata által vezetett konzulátusa.

1930. november 18-án, 58 évesen érte a halál.