A Iosif Vulcan Emlékmúzeum 1964 őszén nyitotta meg kapuit abban az épületben, amely nemcsak Iosif és Aurelia Vulcan otthonaként, hanem 1897—1906 között a Familia folyóirat szerkesztőségeként is szolgált. A házat 1896-ban vásárolta a család húszezer koronáért, majd Iosif Vulcan 1907-ben bekövetkezett halála után néhány évvel, 1918 áprilisában Aurelia Vulcan 150 ezer koronáért értékesítette azt. A vásárló, Schreiber Jakab másfél évvel később 200 ezerért adta tovább az ingatlant a kiskorú Moskovitz Margitnak, akit később, 1944 nyarán deportáltak és Auschwitzban elgázosítottak. A háború után az épület állami tulajdonba került, két orvos, Bársonyi Wilhelm, illetve Octavian Martin használta lakásként. 1964-ben az épület a Familia harmadik szériájának munkatársa, Titus L. Roşu vezette Filológia- és Történelemtudományi Társaság székhelyéül szolgált.

1965 szeptemberében, a Familia alapításának centenáriuma, illetve a kiadvány ötödik szériájának elindulása alkalmából az 1964-ben létrehozott kiállítást újraszervezik és kibővítik, elsősorban a Nemzeti Parasztpárt elnöke, Aurel Lazăr fiától, Liviutól vásárolt berendezési tárgyakkal, amelyeket annak családja Aurelia Vulcantól vásárolt meg nem sokkal az asszony 1928-ban bekövetkezett halála előtt.

A múzeumépületen kétszer végeztek nagyszabású restaurálási munkálatokat, először 2000-ben, másodjára pedig 2014 tavaszától kezdődően, így az intézmény mára négy helyiségben berendezett alapkiállítással várja a látogatókat: az első teremben látható tárlók Iosif Vulcan életét (pusztahollódi és létavértesi gyermekkorát, váradi kamaszéveit, középiskolai és jogi tanulmányait), illetve munkásságát mutatják be, különös tekintettel főművére, a Familia folyóirat első szériájának megalapítására és 41 éves szerkesztői munkásságára. A tárlókban megtekinthető értékes dokumentumok ugyanakkor Vulcan egyéb foglalatosságairól, román és magyar kulturális alapítványokban és egyesületekben kifejtett tevékenyéségéről, a 19. század második felének kiemelkedő költő- és íróegyéniségeivel, drámaíróival és történészeivel ápolt kapcsolatairól, akadémikusi ténykedéséről és fáradhatatlan kultúraszevezői munkásságáról tanúskodnak. Nem hiányoznak az általa szerkesztett verses-, próza-, dráma- és fordításkötetek, illetve a Iosif Vulcan ASTRA-tagságát, a Román Színházi AlapTársaságban és a Kisfaludy Társaságban betöltött szerepét igazoló oklevelek sem.

Kiemelt helyen látható a Familia folyóirat kollekciója, benne a 6-os lapszámmal (1866. február 25. – március 9.), amelyben Mihai Eminescu debütált De-aş avea… című versével. A költőnek a lapban megjelent munkái külön tárlóban kaptak helyet.

A másik három helyiségben a Vulcan házaspár barokk, eklektikus, biedermeier, szecessziós és rokokó stílusú berendezési tárgyai, asztalok, karosszékek, ülőpad, íróasztal, festmények, tükrök, vázák, családi fényképek, korabeli szőnyegek, szekreter, ingaóra, virágcserép, falióra és számos egyéb tárgy tekinthető meg.

Az ötödik szoba időszakos, tematikus kiállítások számára van fenntartva.

Fotógaléria