A Körösvidéki Múzeum néprajzi tára 20.693 műtárggyal rendelkezik, elsősorban Nyugat-Románia öt néprajzi tájegysége, a Kraszna-Berettyó, a Sebes-Körös, Belényes, Tenke és Szalonta, illetve a Fehér-Körös vidékéről, öt gyűjteménybe rendezve: fa és fém, kerámia, népviselet, textilek, szentképek és vallási tárgyak, hímes tojások. A néprajzi tájegységek különálló szektorokban kaptak helyet mind a bázisgyűjteményben, mind a tár raktáraiban.

A fa- és fémtárgygyűjteményben tudományos és művészeti értékeinek köszönhetően fontos szerephez jut a paraszti bútor, főképp a Belényes környéki antropomorf támlájú székek, faragott támlájú padok, amelyekhez hasonlókat a Papmezőhöz tartozó Szitányban készítettek, hozományládák olyan nagy hagyományokkal rendelkező központokból, amelyek nagy területet láttak el termékeikkel, ilyen például a bondoraszói műhely, ahol ma is készülnek dekorációs célú ládikók és ősi technikák alapján, bükkfadeszkákból összeállított csűrök. Más műhelyekben, például a Szilágy megyei Füzespaptelken, az Arad megyei Zarándnádason, illetve a Bihar megyei Vércsorogon és Kalotán művészi értékű ládákat készítettek a mesterek. Ezekhez hozzáadódnak a ládás és egyszerű asztalok, stelázsik, edénytartók és kanáltartók, jól meghatározott célra használt tárgyak, amelyek ugyanakkor a Körösök vidékének hagyományos házbelsőit is díszítették. A fagyűjteményben megtalálható a háztartási eszközök széles skálája (a házi textilkészítésre használt tilók, gerebenek, kenderfésűk, fonókerekek, szövőszékek stb., illetve az ételkészítésre és felszolgálásra használt eszközök, teknők, sziták, kanalak és merőkanalak, tányérok, tejtermék tárolására használt edények, sótartók stb.), amelyek legtöbbje vitathatatlan művészi értéket hordoz.

A kerámiagyűjtemény több ezer, elsősorban használati tárgyból áll – változatos felhasználású, különböző formájú és méretű edények, például csecsemő fürdetésére használt cserépkancsók, mosdótálak, fazakak, kendermag és gabonafélék tárolására használt, gazdagon díszített edények, cserépkályhák –, de helyet kaptak benne a dekorációs jellegű edények is, például a szobák belső falait díszítő dísztányérok, amelyek a szőttesek kiállítására is szolgáltak, illetve a különböző népi hiedelmeken alapuló szertartásokhoz használt edények és gyermekjátékok is. A gyűjteményben megtalálhatók a Belényes környéki (lehecsényi, vaskohszelestei, kerpenyédi, alsóbiharkristóri, lelesdi, alsófeketevölgyi), Fehér-Körös völgyi (fazekastarnói, kishalmágyi, barzai, borosjenői), szalontai, váradi, margittai és szilágysomlyói  jellegzetes és stilisztikailag egységes vörös kerámiaedények, illetve az évszázadok óta Réven készített fehér kerámiaedények, amelyeket az Alföldön is nagy számban értékesítettek, ahol a 18. században román kerámiaként voltak ismertek. A Körösvidéki Múzeum kerámiagyűjteménye zománcozott és zománcozatlan kerámiaedényeket is tartalmaz, domború vagy agyagpéppel készült, geometriai, növényi, napmotívumos stb. díszítésekkel. A Körösök vidékének fazekassága erősen rusztikus jelleggel bír, a formák és a díszítések egyensúlya jellemzi, ami azt mutatja, hogy a mesterség javarészt ellenállt a modernizáció kísértésének. Megjegyzendő, hogy a gyűjteményünkben legjobban reprezentált műhelyek ma is aktívak, jelképes összegért kínálják termékeiket a hetenként megrendezett vásárokra látogató turistáknak.

A térség román népviseletének darabjait a bihari falvakban sok helyütt őrzik még a hozományládák mélyén. Az erdélyi román népviseletek közé illeszkedik. A viseletek nagyon jól reprezentáltak a gyűjteményben: a néprajzi tájegységeket képviselő teljes viseletek, különböző életkorokra jellemző viseletek (például lány- és asszonyruhák, idős asszonyok viseletei), illetve a különböző etnikumok jellemző viseletei (román, magyar, német, szlovák stb,) illetve a különbözé előállítási és díszítési technikákkal készült különálló ruhadarabok egyaránt jelen vannak.

Különlegesen kifejezőek a helyi mesterek és a Bihar megyei Szerbesd híres kézművesek által készített díszes szűrök. A szűrkészítők telente az ügyfél otthonában dolgoztak, főleg Arad és Bihar domb- és síkvidékein. A szűrök mellett az irhabundák sem kizárólag meleg téli viseletként szolgáltak, hanem reprezentációs szerepük is volt: a térségek legfontosabb társadalmi eseményein, a vásárokban, az emberek a ruhadarabok révén azonosították a többieket. A Körösök vidékének lakói számára könnyen felismerhetőek a különbségek például a vaskói, belényesi, halmágyi és bánffyhunyadi szűrtípusok. Mindezek, illetve a magyar szűrök is jól reprezentáltak gyűjteményünkben.

A kromatikusan egységes (fehér, piros, fekete) román szőttesek szintén az említett kettős – használati és dekorációs – funkciót szolgálták, elsősorban a kendervászonból készültek (asztalterítők, törlőkendők, párnahuzatok). A gyapjútextilek két fontos csoportra oszlanak: színesekre, mint amilyenek a Fehér-Körös vidéki ágytakarók, illetve fekete-fehérekre, ilyenek például a Belényes vidéki szőttesek.

A szentképek és vallási tárgyak gyűjteményében több száz, neves erdélyi műhelyekben (Füzesmikolán, Gyulafehérváron, Fogarason) készült, üvegre festett népi jellegű ikont tartalmaz, amelyek olcsóságuk miatt a Körösök vidékének minden házában megtalálhatóak voltak, egészen a kommunista időszakban megjelent mutációkig. Jelen vannak a gyűjteményben a régi templomokból hozzánk került, fára festett szentképek is, amelyek a Havasalföldről tájainkra érkezett neves festők alkotásai.

A hímes tojások a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódó népszokásokról tanúskodnak, amelyek között a tojáshímzés hagyományos motívumai és technikái is fennmaradtak.

Néprajzi és népművészeti tárunk tehát gazdag és reprezentatív, megfelelően őrzött, a múzeum bázisgyűjteményében, illetve az időszakos kiállításokon egyaránt jól reprezentált.

Fotógaléria