Régészeti tár
A Régészeti Tár jelentős számú tárggyal rendelkezik, amelyek különböző gyűjteményekben kaptak helyet.
A régi archeológiai gyűjtemény darabjai között említhetjük a több mint 60 ókori egyiptomi műtárgyat (amelyek országos szinten jelentős kollekciónak számítanak), illetve az értékes ókori görög festett vázákat.
Az archeológiai tár legfontosabb darabjai régészeti ásatásokról, illetve az elmúlt 50 évben történt véletlen felfedezésekből származnak. A neolitikum igen jól reprezentált a gyűjteményben, szintúgy a bronzkor – a gyűjtemény fontosságát nemcsak Romániában, hanem egész Európában elismerik. Az egyik legjelentősebb, a mai Románia területén a bronzkorban létező kultúra, az ottományi kultúra reprezentánsai a bronzművesség remekei, a gyönyörű edények, illetve a híres szalacsi megaron típusú templom, amely a Románia területén feltárt igen kevés bronzkori szentély egyike. Az ókori dák civilizáció is jól reprezentált egyebek közt az erődített (Tasádfő, Sástelek, Nagyvárad) és nyitott (Nagyvárad, Bihar, Alsókocsoba) településekről származó leletek, illetve az ezüstmegmunkálásról, mezőgazdaságról, vasmegmunkálásról és háztartási tevékenységekről árulkodó felfedezések révén. Különleges darab a Fehér-Körös partján talált fatörzsből kivájt csónak. A népvándorlások korából származnak a Tótiban feltárt, megkapó szépségű késő római kori ezüstedények.
A régészeti gyűjtemény része az elsősorban a nagyváradi várból származő kőtár, illetve a rendkívül gazdag, kályhacsempék, dísztárgyak, vasszerszámok, bronztárgyak, kerámiák, fegyverek és egyebek alkotta kollekció, amely nemzetközi jelentőségűvé emeli a tárat.
A múzeum numizmatikai gyűjteménye érmekincsek és elszigetelt felfedezések révén mutatja be a régió érmeforgalmát, különös tekintettel a mai Bihar megye területére.
Az ókorból származnak az Arad megyei Selénden, Körösfényesen és Háromalmáson, illetve a Bihar megyei Oláhszentmiklóson felfedezett, valószínűleg kelta és dák műhelyekben készült érmékből álló kincs. Emellett adriai városok (Dyrrhachium és Apollonia) drachmáiból és római dénárokból álló, egyebek közt az Arad megyei Décsén, Tasádfőn és Újsástelken, illetve a Bihar megyei Drágcsékén feltárt kincsek is szerepelnek a gyűjteményben.
A középkort képviselik a nagyváradi várban, illetve a bihari, belényesszentmiklósi és cséffai lelőhelyeken feltárt, 12–13. században vert friesachi dénárok, illetve a Bihar megyei Feketebátorban és a nagyváradi D. Cantemir lelőhelyen feltárt denárok és aprópénzek, amelyeket Luxemburgi Zsigmond magyar király veretett.
A gyűjteményben őrzött kincsek nagyobbik része a 16. és 17. századból származik, ezek közül említésre méltók a Nagyvárad I lelőhelyen (t.p.q. 1595), Hegyközszáldobágyon (1598), Apátkeresztúron (1600), a Margitta III lelőheyen (1602), Gyegyesényben (1661), Érkeserűn (1678) és Kiskohon (1692) feltárt leletek.
Az egyéb régi tárgyak gyűjteményéből kiemeljük a tár műkincsei között őrzött középkori ötvöstárgyakat, a 14–16. századi középkori kulcsgyűjteményt, a 18. századi török edénygyűjteményt, a 17–18. századi kézműves céhek tárgyait, illetve rendkívül gazdag középkori kerámiagyűjteményünket, amelyben 11–14. századi műtárgyak kaptak helyet.
