A Körösvidéki Múzeum művészeti tára négy nagyobb gyűjteménybe szerveződik: festészet, szobrászat, grafika (kisgrafikai alkategóriával), illetve díszítőművészet. 2019. december 31-én a művészeti tár 12.919 műtárggyal rendelkezett.

Festészeti gyűjtemény

A román festészeti gyűjtemény a 20. század első és második feléből származó műveket tartalmaz, amelyek kevés kivétellel vagy a raktárban, vagy a bázisgyűjtemény bemutatásának szentelt termekben találhatók meg. Az első időszakban alkotó festőművészek között van  Gheorghe Petraşcu, Theodor Pallady, Nicolae Tonitza, Ştefan Dimitrescu, Francisc Şirato, Camil Ressu, Iosif Iser, Jean Al. Steriadi, Marius Bunescu, Vasile Popescu, Aurel Popp, Lucian Grigorescu, Hans Mattis-Teutsch és sokan mások. A 20. század második felét bemutató gyűjteményben olyan festők munkái szerepelnek, mint Corneliu Baba, Dimitrie Gheaţă, Alexandru Ciucurencu, Ion Ţuculescu, Magdalena Rădulescu, Horia Damian, Henri Catargi stb.

A nemzetközi festészeti gyűjtemény számos, 15–19. századi alkotást tartalmaz a flamand, német, osztrák és olasz iskolák képviselőitől, mint amilyen Federico Barocci, Adam Elsheimer, Şcoala lui Frans Snyders, Peter Veredaelf, Pietro Marchesini, Hans Canon, Carl Moll, Peter Herwegen stb.

Grafikai gyűjtemény (régi és modern)

A 20. század első felét bemutató román grafikai gyűjtemény dr. Ana Martin Omonim címet viselő katalógusában lajstromozza. A kollekciót a román képzőművészet olyan nagyjainak munkái alkotják, mint Theodor Pallady, Jean Al. Steriadi, Iosif Iser, Nicolae Tonitza, Ştefan Dimitrescu, Gheorghe Petraşcu, Francisc Şirato, R. Iosif, Aurel Ciupe stb., illetve számos jelentős váradi művész, például Leon Alex, Balogh István, Macalik Alfréd, Mottl Román stb.

A metszetgyűjtemény 533 alkotást tartalmaz 15., 16., 17. és 18. századi német, flamand-holland, francia, olasz iskolákhoz tartozó művészektől. A kollekciót dr. Alexandru Avram katalogizálja 16–17. századi európai metszetművészet címmel (kiadja: a Körösvidéki Múzeum kiadója, Nagyvárad, 1974), illetve dr. Ana Martin 18. századi velencei metszetművészet. Európai elterjedése és előfordulása a román gyűjteményekben címmel (kiadja: a Körösvidéki Múzeum kiadója, Nagyvárad, 2005).

A metszetek alkotói közül kiemelhetünk olyan nagy neveket, mint Albrecht Dürer (1471-1528), A Szent Család öt angyallal (1505),  Joachim találkozása Annával (1509), Mária a kisdeddel; Idősebb Lucas Cranach (1472–1553), Sírba helyezés, Imádkozó Jézus Krisztus az Olajfák Hegyén, Marcantonio Raimondi, Hans Schaufelin (1480-1540), A Szentlélek eljövetele, Hieronimus Cock, de megjelennek olyan nagy németalföldi metszetkészítő családok képviselői, mint a  Sadeler, a De Iode, a Gallé, a Müller vagy a Van de Passe, illetve a franciák, Philippe Thomassin, Jean Morin, Robert Nanteuil, P. Giffart, Nicolas de Larmessin stb.

A 18. századi velencei iskolából említhető Francesco Bartolozzi, Marcus Pitteri, Joseph Wagner, Giovanni Volpato, Pietro Monaco, Fabio Berardi, Giacomo Leonardis, Marco Pelli, Francesco del Pedro, Francesco Ambrosi stb.

A Settecento római metszetkészítői közül a Körösvidéki Múzeum gyűjteményében 11 művész –  G. Bossi, G. Carattoni, Francesco Cecchini, Cunego Aloysio, G.B. Dasori, Al. Mochetti, R. Morghen, G. Petrini, C. Tinti. – alkotásai találhatók meg, akik a vatikáni Loggiákból ültették át metszetbe a szakemberek által Raffaello Bibliájának nevezett freskókat.

Szobrászati gyűjtemény

A Körösvidéki Múzeum román szobrászati gyűjteménye a legjelentősebb klasszikus és modern szobrászok műveit tartalmazza. Bázisgyűjteményünkben fontos helyet kapnak Dimitrie Paciurea – Portretul lui Ibsen (Ibsen portréja), Ion Jalea – Lucifer, Mamă şi copil (Anya és gyermek), Cornel Medrea – Portretul Serovei Medrea (Serova Medrea portréja), Oscar Han – Femei din Caşin (Kászoni nők), Militza Petraşcu – Portretul Cellei Delavrancea (Cella Delavrancea portréja), Claudia Millian, Ion Irimescu – Fata cu idol (Lány bálvánnyal), Odihnă (Pihenő), Ovidiu Maitec – Pomul (A fa), Iulia Oniţă – Cap de studentă (Diáklányfej), Tors (Torzó).

Fekete József szobrász (1903–1979) a 20. század egyik reprezentatív képzőművésze, aki részt vett a bukaresti Repülősök emlékművének lérehozásához, illetve ő a gyulafehérvári Obeliszk alkotója. A Körösvidéki Múzeumban Fekete József 79 térplasztikája található meg, ebből 35-öt maga a művész adományozott Nagyvárad városának.

A nemzetközi szobrászművészeti gyűjteményben olyan reprezentatív művészek alkotásai szerepelnek, mint J.A. Houdon (1741–1828), a 18. század egyik legjelentősebb francia szobrásza, Pigalle tanítványa, akinek Diana című, a Louvre-ben kiállított munkája a forma tisztaságban és a megvalósítás tökéletességében a neoklasszicista művészet megtestesülése. Ugyanezek a nagyváradi múzeumban található Diana-büszt jellemzői is. A kisméretű, kecses és érzéki, bacchánsnőket, szatírokat, bacchusi jeleneteket ábrázoló munkáiról ismert Claude Michel (1783—1814) A bacchánsnők táncával van jelen a kollekcióban, a kiemelkedő portrérealizmus és pszichológiai mélységek által jellemzett plasztikák alkotója, J. Brian pedig Molière című munkájával képviselteti magát.

Díszítőművészeti gyűjtemény

A kortárs román díszítőművészeti gyűjteményben kiemelt helyet kaptak a bukaresti és kolozsvári Képzőművészeti és Díszítőművészeti Intézetek 60-as, 70-es és 80-as évekbeli művésztanárainak és végzettjeinek textil-, kerámia-, porcelán-, fa- és üvegművészeti munkái, amelyek közül több is szerepelt országos és nemzetközi kiállításokon.

A  Zoe Dancovici-gyűjtemény 109 darabból áll, amiből 102 kerámia, 3 paraszti szentkép, 2 fémművészeti alkotás és egy gobelin – ez utóbbi a tematikailag legreprezentatívabb. A 80-as évektől kezdve megjelennek a posztmodern, konceptuális jellegű alkotások, amelyek már a digitális kor előafutárának számítanak, sok kísérletezés és formai keresgélés után, mint amilyenek Costel Badea és Jakobovits Márta munkái.

A Körösvidéki Múzeum művészeti tára a nemzetközi díszítőművészet gazdag gyűjteményével rendelkezik, a legkülönbözőbb területekről és stílusokban, amelyeknek segítségével feltérképezhető az európai és ázsiai manufaktúrák és díszítőművészeti mesterségek sok évszázados fejlődése egészen napjainkig.

A késő reneszánsz időszakát faragott bútorok, majolikák, itáliai fajanszok, velencei üvegek és kerámiák, illetve erdélyi ónmázas dísztárgyak képviselik. A barokk és a rokokó gazdagon reprezentált vallási jellegű és díszes használati tárgyakkal: a gyűjteményben tabernákulumok, illetve XV. Lajos szalonja, bécsi tükrök, meisseni, folkstadti, nápolyi, strasbourgi és  fontainbleu-i porcelánok, illetve cseh metszett és festett üvegek, kristályok is megtalálhatók.

A neoklasszicista stílus már a 18. század végén felbukkan, ezt mutatja a Sèvre manufaktúrában készült kobaltasztal, illetve az Empire stílusban (Napóleon idejében) készített 19. századi órák és porcelánok. A díszítőművészetekben a londoni, párizsi, müncheni és bécsi világkiállítások hatására az Arts and Crafts mozgalom révén elsöprő méretekben megjelenő eklektika a modernizmus és a sorozatgyártás korát hozta el. Megjelennek az eredetiek mellett a keleti jegyeket hordozó szőnyegek, szalongarnitúrák, taburetek, közép-ázsiai, kis-ázsiai és erdélyi szőnyegek, üvegtárgyak, kristályok, porcelánok, angol, olasz, német, osztrák, magyar fajanszok. A szecessziós díszítőművészet gazdagon reprezentált, a nancy-i iskolát (Franciaország) képviselő E. Gallé şi A. Daum, Zsolnay Vikmos (Pécs, Magyarország) vagy Iosif Reichenbach (Temesvár, Románia) formailag, színben és művészi megvalósításban kiemelkedő értéket képviselő munkáival.

Ex librisek

A nagyváradi Körösvidéki Múzeum ex libris-gyűjteménye a grafikai gyűjtemény kisgrafikai alkategóriáját képezi. A gyűjtemény 7621 darabból áll, amelyeket a 20. század 80-as éveinek első felében magánngyűjteményekből vásárolt meg a múzeum.

A gyűjtők egy része maga is ex libris-készítő volt, közülük kiemelkedik Gábor Dénes (210 művel), Varga Mária (724 művel), id. Mottl Román Pál (775 művel) és Radványi Román Károly, akinek nem kevesebb mint 5912 ex librise található meg a gyűjteményben.

A gyűjtők az esetek többségében külföldi cserék által szerezték be gyűjteményük darabjait, ezzel magyarázható, hogy a váradi kollekció, amely az egyik legnagyobb az országban, javarészt külföldi alkotásokból áll. Mind tematikáiban, mind technikai megvalósítás szempontjából rendkívül változatos.

A gyűjtemény darabjai az idők során számos tematikus kiállításon láthatók voltak például a származási országokat, szecessziós ex libriseket, heraldikus ex libriseket bemutató, az ex librisekről és az emberi testről szóló, Radványi Károly ex libris-alkotót és az ex librisek grafikai technikákat bemutató tárlatokon.

Fotógaléria