A kiállítás dekoratív művészeti tárgyai jellegzetes stílusokat, trendeket és művészeti lehetőségeket szemléltet az európai művészet fejlődésében a 17. századtól egészen a 19. századig.
A díszítés morfológiája és ennek jellemzői fejlesztik az alkotói fantáziát az esztétikai de ugyanakkor a technikai virtuozitás felé is. Az olyan elemekkel, mint a görbe, a visszatérő görbe, a tenyér forma, a zoomorf elemek, a kagylók, a virágos elemek, a puttók és istennők, mindezekkel dekoratív szerkezetekben kísérleteztek, melyek olyan tárgyakat generáltak, melyeknek célja a mindennapi élet szebbé tétele volt.
A mediterrán szemantika és morfológia dekoratív nézetével párhuzamosan egy erős keleti befolyást is érzékelhetünk. Az egzotikus szellem iránti izgalom az, ami a belső dekorációkba behozza a sárkányokat, vagy más kimondottan keleti fanguláris elemeket.
Eme irányzat ellen egy klasszikus jellegű esztétikai hozzáállás kristályosodik ki, mely újraértékeli az ókori görög-római művészetre jellemző elemeket, különösen Franciaországban, majd a 19. században egész Európában.
Mindezek a kreatív attitűdök lesznek azok, melyek később modern és kortárs művészetet teremtenek.

A kiállítási anyagban öt kategórában találunk dekoratív tárgyakat:

• fémtárgyak
• asztali és kandalló órák
• használati porcelántárgyak
• dekoratív porcelánfigurák
• sörös korsók

ÓRÁK – a kiállításban túlmutatnak az idő mérésén, a 17.-19. század jellemző dekoratív művészeti alkotásai. Az óradobozok összetételét barokk, rokokó, klasszikus és neoklasszikus stíluselemek határozták meg. Az ingás vagy inga nélküli óra mechanizmusokat acélrugók hajtóereje mozgatta. Ezt a rendszert 1460-ban Heinrich Arnold találta fel, mely főként Amerikában terjedt el. Európában, 1861-ben Arthur Jungens volt az, aki ezt újraértékesítette és újraindította az óra manufaktúrákban.
Annak érdekében, hogy az idő mérésének a hasznosságát bővítsék ugyanakkor gáláns bemutatását fokozzák, egyes órákat egészet ütő szerkezettel láttak el mérési mechanizmussal szinkronizálva, míg egyes órák fésűvel érintkező apró csapokkal ellátott forgó hengerekből álló zenedobozzal voltak ellátva, melyek rövid Mozart … zenedarabokat játszottak le.
Az órák dekorációs elemeit mindig az adott korszak bútorairól vették át, míg a kandalló órák esetében ezeket az elemeket az adott korszak szobrai nyújtották, melyben ezeket megalkották.

FÉMTÁRGYAK – az otthoni használatos tárgyak kategóriájába tartoztak a tekintélyes házaknál. Teáskancsók, szamovárok, kávés csészék, tálcák … mind ezüstből, melyeket neves ötvösművészek készítettek Európa híres manufaktúráiban.
Ezek készülhettek öntvény formában, kézi megformálással ütögetéses vagy visszafejtéses technikával fúrógépeken, mechanikai kötésekkel vagy forrasztással összeillesztve (erős ragasztás ezüst ötvözetekkel). A fémtárgyak átveszik a barokk vagy neoklasszikus díszítéseket, melyeket az adott korszak jellemez.

SÖRÖS KORSÓK – a sör fogyasztására létrehozott használati eszközök, egy külön fejezete volt azon művészeti tárgyak gyártásának, melyek a német területről terjedtek el egész Európába. Ezek a dekoratív művészeti tárgyak átvették az adott korszakra jellemző dekoratív elemeket, de ugyanakkor olyan elemeket és kifejezésmódokat is, melyeket származásukra való tekintettel az adott ország folklórjából merítettek.

HASZNÁLATI PORCELÁNTÁRGYAK ÉS PORCELÁNFUGURÁK – eme kiállításban megjelennek mint kancsók, tányérok, virágvázák, csészék tányérkákkal, átlagos minőségű asztali óraházak, figurák és nippek. Miután a kínai porcelánok titkát megfejtették, ez a fajta művészi gyártás kezdetét vette a következő európai manufaktúrákban: Meissen, Sevres, Limoges, Volkstedt, Schwartz, Prága, Bécs, Zsolnay…stb.
Ezek az adott korszak neves művészei által modellezett tárgyak, melyek létrehozása speciális eljárással és nagyon sokszor magas technikai teljesítménnyel valósult meg. Ezen porcelánokat utóbb híres festők és dekoratőrök kézi dekorációval díszítettek különböző eljárásokkal.
A dekoratív stílusok és irányzatok azon korszakaiból melyekben ezek a művészi dekoratív tárgyak készültek arra voltak hivatva, hogy a mindennapi életet színesebbé és vidámabbá tegyék.

Abrudan Cornel – muzeográfus