A kőtár

A kőtár Bihar vármegye kora-középkori és klasszikus kori – 11-15. századi egyházi építészetét mutatja be, amely korszakot a román és gótikus stílusok jellemezték és amelyek Európa nyugati részéből jutottak el Közép-Európába.

A román kori templomépítészet két fő típusa van jelen, az egy- vagy többhajós (fő- és oldalhajós) bazilika és a jóval kisebb csarnoktemplomok. Bihar vármegyében kiemelkedik a régió szász telepesei által épített tamáshidai bazilika, amely romos állapota ellenére ma is lenyűgöző.

Sokkal számosabbak a román stílusú bihari csarnoktemplomok, amelyek bizonyos közép-európai katolikus hatás ellenére a román ortodox közeget is vonzották. A konstruktív megoldások esetükben sokkal egyszerűbbek, a hajó tömör, négyzet alakú, mint Kiskakucs, Pelbárthida, Almaszeg, vagy téglalap alakú, mint Belényesszentmiklós, Síter, Érábrány, Fugyi, Micske, Albis települések esetében. Az oltár félköríves, néha patkó alakú, mint Almaszeg, Pelbárthida, Belényesszentmiklós, Síter települések esetében. Vagy belül félköríves, kívül sokszögletű Magyarremete esetében, négyzet vagy sokszögletű, mint például Fugyi, Kiskakucs, Érábrány, Albis, Micske, Székelyhíd, továbbá a református templom első szakasza, Radvány településen. A legtöbb esetben a magas költségek miatt a csarnoktemplomok nem rendelkeztek toronnyal, amelyet gyakran csak jóval később építettek hozzájuk. A nevezetesebb kivételek közzé tartozik Belényesszentmiklós és Albis templomai.

A gótikus építészeti stílus, amely a román művészetből fejlődött ki, nagyon gyorsan sajátos jegyeket kapott. A gótika, amely már a 12. században kialakult Nyugat- és Dél-Európában, a kontinens középső és közép-keleti részén is széles körben elterjedt, a 13. század második felében még bátortalanul, de főként a 14. és 16. század között már erőteljesen volt jelen.

A templomok csarnok típusúak vagyis egyhajósak. Az építési megoldások csúcsívekre és támpillérekre helyezett keresztboltozatok voltak, elkerülve ezzel a román stílusra jellemző boltozatok centrifugális nyomását. A templomok magasabbak lesznek, az ablakok nyeregtetős részei kiszélesednek. A rozetták megjelennek a lábazaton. A nyílásoknál sokat használják a tört boltozatot, az ablakok több egymás utáni mélyedést tartalmaznak.

A korabeli Bihar vármegye területén a gótika legfontosabb vívmánya a ma már eltűnt püspöki székesegyház volt, amely a nagyváradi erődben lévő fejedelmi palota jelenlegi belső udvarán állt, amelyhez hozzáépítették a szintén eltűnt püspöki palotát, amely a székesegyháztól délkeletre volt megtalálható. Előtte álltak a híres kolozsvári szobrászok, Márton és György munkái, a katolikus egyház által megszentelt magyar királyok szobrai: István, László és Imre herceg szobrai. Az alapítónak tekintett I. László királynak 1390-ből származó lovasszobra is van. A román művészettörténészek Erdély első csarnoktemplomának tartják, háromhajós, sokszögű kórussal és számos kápolnával. A műemlék homlokzatát két impozáns, négyszögletes torony ékesítette. A székesegyház és a püspöki palota keltezése a 13. század végére vagy későbbre tehető.

Az eltűnt nagyváradi székesegyházhoz több templom is tartozik, amelyek a mai napig istentiszteleti helyként működnek, némelyikük román kori épületek átalakítása. Külön említést érdemel a 14-15. században épült Mezőtelegd temploma, gyönyörű falfestményeivel, a 15. század első negyedében épült egykori Szalárd ferences kolostorának temploma, a 15. század első negyedében épült egy kiváló gótikus sírkápolnával és egy máig fennmaradt középkori toronnyal, de belső freskótöredékekkel is rendelkező, belényesi „hegyi templom”, a székelyhídi és a jákóhodosi templomok. Utóbbiak falfestménytöredékekkel, a magyarremetei templom gótikus Istenházát, keleti és nyugati eredetű falfestményekkel díszítették.

A teremben található modellek a legreprezentatívabb román kori műemlékeket mutatják be, amelyek Belényesszentmiklós, Cséffa, Almaszeg településeken voltak megtalálhatók. Az utóbbi kettő mára eltűnt, ahogy a gótikus stílusban emelt nagyváradi püspöki székesegyház is, amely szintén elbontásra került. A magyarremetei templom freskóinak másolatai is megtekinthetők, amelyek éppen a bizánci-ortodox és észak-olasz katolikus hatások jelenléte miatt figyelemre méltóak. A kiállított kőhorgonyok között szerepel egy nagyon szép 12. századból származó síremléktábla a ma már elpusztult Cséffa templomból. A román és gótikus faragványok Nagyvárad püspöki székesegyházából származik. Napjainkra már mindkét Istenháza elpusztult (12. – 15-16. század). A nagyváradi múzeum szakemberei által készített film 14 román és 9 gótikus, részben mindkét stílust magában foglaló, részben mára már kihalt templom fejlődését és sorsát mutatja be, amelyek Bihar megyében aktív plébániák voltak vagy még mindig aktívak.